HTML

Aranytíz Kultúrház

Kedves Vendégeink! Szeretettel várjuk idén is megújult programjainkkal! Klasszicizmusba illesztett modernség és ezerszínű kulturális élet. Az Aranytíz. Programok kicsiknek és nagyoknak - néha külön, néha együtt, ahogy tetszik. Az állandó programok mellett színvonalas színházi előadások, könnyű- és komolyzenei koncertek, kiállítások, film-, tánc- és képzőművészet, a magyar nép hagyományainak színes palettája várja az ideérkezőket, ahol a kerületi és országos civil szervezetek, klubok is helyet kapnak. Az 1879-1880-ban épült eklektikus, neoreneszánsz épületet 2002-2003-ban restaurálták. Az Aranytíz elismerése kezdetben a kerületi lakosság körében vívatott ki, majd a budapesti közművelődés egyik meghatározó intézményévé vált. És bevált. A ház működik. Adottságai lehetővé teszik konferenciák, sajtótájékoztatók, rendezvények, esküvők, bálok, szakkörök, tanfolyamok, kiállítások lebonyolítását, szervezését is. Szeretettel: Balogh Erika ügyvezető

Friss topikok

Címkék

"ÁLOM (2) "Fergeteg (2) "Jégbontó (2) "MENŐ (1) & (1) (BUSHO) (1) - (4) / (1) 10. (1) 17.15-től (1) 19 (1) 19.45-től (1) 2012 (1) 2012. (1) 21.45-ig (1) A (6) ADVENTI (2) Akkreditált (1) Alapítvány (2) ALAPSZERVEZET (1) alkotásai (1) ÁLL (2) Álom (1) Alsó (4) Alsótagozat (1) AND (1) APRÓK (1) Aprók (1) Aranytíz (3) ARANYTÍZ (7) ÁTRIUM (1) az (1) BALETT (2) BANYAMESÉK (3) BASIL (1) BEAT (2) BELVÁROSI (1) Bemutatkozás (2) BÉRLETSOROZAT (2) BESZÉD (2) BIOLÓGIAI (2) BlackBirds (1) Boglárka (1) bottal (1) BRIDZS (1) Budapest (1) BUDAPESTI (2) C. (2) Cigánylabirintus (1) CIN-KE (2) CIVIL (3) COMPANY (2) CSILLAGSZEMŰ (2) csütörtökön (1) Cubana (1) Dance (1) DANCE (1) December (1) DECEMBER (2) DECEMBERBEN (8) DÉSI (1) DÉSI HUBER ISTVÁN KÉPZŐMŰVÉSZETI KÖR (1) EAST-WEST (2) EGY (1) EGYESÜLET (1) Egyetem-Felnőtt (16) EGYSZÓLAM (1) előadása (2) ELŐTÉR (1) élőzenés (1) Enyészet (2) ERICA (2) Erzsébet (1) és (2) ÉVRE (1) FEBRUÁR (2) FEJEZETEK A LENGYEL-MAGYAR KÖZÖS TÖRTÉNELEMBŐL (1) Felső (12) Fesztivál (1) FG-4 (1) Fiesta (1) FILMES (1) filmes (1) Filmesek (1) FILMKLUB (2) Fitness (1) FITNESS (1) folytatódik (1) FOLYTATÓDIK (1) Fóti (1) Frissítő (1) FRÖCCS (1) Független (1) füzetünk (1) GALÉRIA (1) Gerincgimnasztika (1) GomBusho (1) GYEREK (1) gyerekek (1) GYEREKSZÍNHÁZI (1) Gyermek (1) GYERMEK (3) GYERMEKSZÍNHÁZI (1) HASTÁNC (2) HATHA (1) hava (1) Hava (2) HAVA" (2) hava" (2) HELYTÖRTÉNETI (1) HERMAN (2) HETESEK (1) hétfőn (1) HORVÁTORSZÁG KÉPEKBEN (1) HUBER (1) INGYENES (2) ISKOLA (1) ISTVÁN (1) János (1) JANUÁR (2) JANUÁRBAN (8) JAZZBALETT (2) JAZZTÁNC (2) JELEK (1) JESZENSZKY (2) KAMARAKÓRUS (1) Karaván (2) KÉPZŐMŰVÉSZET (1) KÉPZŐMŰVÉSZETI (1) KIÁLLÍTÁSOK (1) KIÁLLÍTÁSOK/KÉPZŐMŰVÉSZET (3) KICK-BOKSZ (2) KISKOBAK (2) KLÁRI (3) Klári (1) KLUB (5) KLUBJA (2) KOMOLYZENE (1) könyv (1) KÖNYVKÖTŐ (1) KÖNYVKÖTŐ TANFOLYAM (1) KÖR (3) KÓRUS (2) Középiskola (14) KUBAI (1) KULTÚRA (3) KULTÚRHÁZ (5) Kultúrházban (1) KURZUS (3) KVÍZJÁTÉKOSOK (1) Lipótvárosi Horvát Önkormányzat kiállítása (1) Lipótvárosi Lengyel Önkormányzat kiállítása (1) LUDENS (1) magyar (1) MAGYAR (1) Magyar (2) MANÓ" (1) MESE (3) Minden (1) MOZGÁS (3) MSZOSZ (1) MUSICA (1) Musical (2) Művészeti (1) Nagyváradi (1) NÉLKÜL (2) Nemzetközi (1) NÉPI (3) NÉPTÁNC (2) NÉPTÁNCEGYÜTTES (1) népzene (1) NÉPZENEI (1) NEVŰ (1) november (1) novemberben (1) NOVEMBERBEN (6) Novemberben (2) nyári (1) NYUGDÍJAS (1) OKTATÁS (3) oktatása (1) Olasz Tamás fotográfus kiállítása (1) online (1) órától (1) ÖRÖKBEFOGADTA (1) ÖRÖKIFJAK (1) OROSZLÁNT (1) OTTÓ (2) Óvoda (3) PÁL (2) PANKREÁTOROK (2) PILATES (1) Pilates (1) POLIFILM (1) POLIFILMKLUB (1) POLIFILM KLUB 2012 (1) programajánló (1) Programfüzet Meghívó (1) programjai (1) PROGRAMJAI (2) programok (1) Programok (2) PROGRAMOK (25) RANEE (2) részére. (1) RINGATÓ (2) ROCKENBAUER (2) SALSA (2) SALSA-MERENGUE (1) SalsA10 (1) SCHOOL (2) segítségével (1) Short (1) SHOW (1) Show (1) Stúdió (2) Studios (1) Szabó Klára írástörténeti kiállítása (1) szakképzés (1) SZAVAK (2) Százszorszép (1) SZENESNEK (2) szerdán (1) színész (1) színésznő (1) Színház (1) SZINPAD (2) SZÍNPAD (1) Színpad (1) szombatonként (1) SZÖVETSÉG (1) tábor (1) TÁBOR (1) tagozat (14) TÁJAK (1) TÁNC (3) TÁNCA (1) tánca (1) TÁNCEGYÜTTES (2) táncház (1) TÁNCHÁZ (3) TÁNCISKOLA (2) TÁNCTANFOLYAM (1) TANFOLYAM (5) TAPICSKOLÓ (1) TENGERNEK HÁTTAL (1) TERMÉSZETBARÁT (1) Timár-módszer (1) TOLNAY (3) Tolnay (1) TOLNAY KLÁRI állandó emlékkiállítás (1) torna (1) TORNA (1) TÖRTÉNELMI (1) TROPICAL (2) TÚRAVEZETŐK (2) TŰZPIROS (3) újratöltve (1) Újratöltve (1) ÜNNEPI (1) V.KERÜLETI (1) valamint (1) VÁNDOR (1) Váralja (1) Vasicsek (1) VILÁG (2) VIRÁGRÓL (3) XXI. (1) YOGA (1) ZENE (1) ZENE/KOMOLYZENE (2) ZUMBA (1) ZÜRICHI (1) Címkefelhő

Aranytíz Kultúrház 1051 Budapest Arany János u.10.

2015.01.02. 13:53 Aranytíz Kultúrház

Kalendárium

Január 6.

Farsang első napja

farsang.jpg

A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. Farsang (Vízkereszttől - Hamvazószerdáig) A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek és a Húsételek tréfás küzdelmét is. Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busóálarcot eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteniük, a legények másfajta álarcot viseltek. Az farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadnak, ilyenkor kerül színre a tréfás halottasjáték vagy lakodalom is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugatdunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. A kidöntött fát húzták végig az úton a leányokból, legényekből álló párok. A menet közben bohókás esküvő játszódott le. A rönkhúzást olyankor rendezték meg, mikor a községben abban az évben nem volt lakodalom. Régebben az ország sok részén szokás volt húshagyókedden a pártában maradt leányokkal tuskót húzatni. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni. Szatmárban pl. kongóztak: húshagyókedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk. Zoborvidéken a farsang utolsó előtti vasárnapját Talalaj-vasárnapnak (talalaj-vasárnapi énekek), míg farsang vasárnapját Sardó-vasárnapnak nevezték (sardózás).

 

február  18.

Hamvazószerda

hamvazoszerda.jpg

hamvas szerda (lat. feria quarta cinerum): nagyböjtkezdő napja a latin szertartásban, a húsvét vasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. - A törekvés, hogy Jézus 40 napos böjtjét kövessék, K-en és Ny-on eltérő kezdőnaphoz vezetett. Ny-on a böjt 40 napja: 6 hét hétköznapjai + 4 nap (vasárnaő az Úr napján nincs böjt). A nagyböjt kezdő napja tehát, ~ az ötvenededvasárnap utáni szerda. A bizánci szertartásban szombaton nem böjtölnek, a ~nak megfelelő nap a latin szert.hatvanadvasárnapján van. E napon elhagyják a hús-, egy héttel később a tejételeket is. Innen a húshagyó vasárnap, vajhagyó vasárnap elnevezés. - Az ősegyh-ban ~n kezdődött a katekumenok közvetlen előkészítése a húsvéti keresztségre és a nyilvános bűnbánók fölkészítése a nagycsütörtöki föloldozásra (nyilvános vezeklés). A bűnbánókat külön szert-sal, a hanvazással indították (a 12. sz-ig az ádámkapun át) a vezeklés útjára. - ~ szigorú böjti nap, a böjt 1966: történt reformja után is, azaz e napon 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer szabad jóllakni, húst 14 éves kortól nem szabad fogyasztani. - ~ legrégibb hazai liturgiáját a Pray-kódexőrizte meg. Hazai jellegzetességnek számíthat benne az exorcismus cineris, 'ördögűzés a hamuból', mely az eu-i lit. hagyományban ritka. Bencés közösségeinknek Cluny példájára a szert. után a tp. körüli temetőben, a cinteremben mezítláb körmenet volt. Az 1500-ból való Baptismale Strigoniense szerint e napon szentelték a zarándokok botját és tarisznyáját, akik voltaképpen szintén vezeklő útra készültek. - Népünk a hamvazást többfelé szentelménynek tekinti. Algyő, Maroslele, Kiskunmajsa, Jászladány, Apátfalva idősebb népe úgy tartja, hogy aki hamvazkodik, annak nem fáj a feje. A tp-ból hazatérők olykor összedörzsölik homlokukat az otthon maradottakéval, hogy azoknak se fájjon a fejük. A tápai anya hazaérkezve, kisgyermekei homlokára dörgöli a homlokán maradt hamut. A kölesdi gyerek markában a keresztapjának, keresztanyjának hamut visz, s rászórja a ruhájukra. Ajándékot kap érte. Ha Klézse moldvai faluban nem jött el a pap hamvazni, akkor a hívek tavalyi pimpóból, vagyis a virágvasárnapi barkából maguk égettek hamut. Ujjukkal belenyúltak, és úgy vetettek homlokukra keresztet. Pusztinában a templomi hamvazásról hazajövet az asszonyok meghamvazták a tányért, tálat, kanalat, és csak utána fogtak munkához. Apátfalván, Szajánban régebben szokás volt az is, hogy férfiak jártak házról házra, és egyikük hamvazott. Fáradságukért jutalom járt. A népiessé vált szokás bizonyára a régi török időkbeli licenciátus-hagyományban gyökeredzik, amikor egyes szert-okat laikusok végeztek. A szokás az egyházi hamvazás újjászületésével párhuzamosan, lappangó gyakorlatként megmaradt, a szakrális színezet azonban elhomályosodott benne. - A rábaközi Szil faluban lapáton hamut vittek a kocsmába, és rászórták azokra a korhelyekre, akik a farsangi mulatozást még nem hagyták abba. Tréfás-komolyan mondogatták nekik: porból lettél, porrá leszel. Az udvarhelyi székelység szerint a ~n született gyermek halála után nem rothad el. Az akkor vágott fa sem. Így tartják a zágoniak is. Dány öregei régebben nem gyújtottak tüzet ~n. A kiszombori gazdasszony valamikor az egész házat hamuval hintette meg, hogy a bűn, baj, kár elkerülje a családot. A húshagyói vendégeskedés után Szihalom hevesi faluban az a szokás járta, hogy a hívek ~n kenyeret, nyers ételféleségeket vittek a tp-ba. Szentelés után a pap a szegények között osztotta szét. Pusztakovácsi katolikusai a megmaradt farsangi ételeket a ref. családoknak ajándékozták. A ~ és nagyböjt első vasárnapja közötti pár napnak az ország egyes vidékein csonkahét,  a ~t követő napnak kövércsütörtök a neve. - ~val véget ér a farsang és a mulatozás. Rábahídvégen úgy tudják, hogy a falu határában, a Foki csárdában húshagyókedden lányok-legények báloztak, éjfélkor mindenki abbahagyta a táncot, egy pár azonban tovább rakta, minden kérlelés ellenére. ~ reggelén a földbe süllyedtek csárdával együtt. - ~n a szentelt torma, esetleg retek a kk-ban német földön szentelmény volt, mely a papi szert-ok rendjéből kikopva máig őrzi archaikus rendeltetését: a néphit szerint a tavaszi megújulást szolgálja, biztosítja. A megszentelendő húsvéti eledelek mellé tett torma is vsz. e gyakorlat maradványa. **

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aranytiz.blog.hu/api/trackback/id/tr627032871

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása