Szeptember 29-től
Múltunk
1975. december 13-án, Luca napján indult útjára a táncház, majd 1976 januárjától heti rendszerességgel gyűltek össze a néptánc szerelmesei a Molnár utcai Belvárosi Ifjúsági Házban. Az első években a Muzsikás együttes volt a házigazda, 1978-tól pedig a Kalamajka együttes vette át a táncházat, és vezette töretlenül 31 éven át 2009. májusáig.
Az Aranytíz táncháza (jogelőd Molnár utca) 36 éves. A 40 éves táncházmozgalom legöregebb, folyamatosan működő táncháza a mienk. Ebből 31 évet a Kalamajka neve fémjelzett (Fábián Éva – énekes, dr. Halmos Béla – prímás, dr. Dövényi Péter – kontrás, dr. Nagymarosy András – bőgős. S ne feledkezzünk meg, a régi tagokról sem: Berán István, Hajdú Péter, néhai Petrovits Tamás, dr. Sipos János, Székely Levente).
Jelenünk
A Kalamajka távozása után 2009. őszétől nincs állandó együttesünk.
Kéthetente BLASKÓ CSABA és zenésztanár barátai (Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola és LFZE) muzsikálnak nálunk, a váci konzisok színesítik a programot. A többi szombaton különböző generációkhoz tartozó együttesek váltogatják egymást.
Programszerkezetünk:
17.00 – 18.00: Aprók tánca Eötvös Anna vezetésével
18.00 – 19.00: Játszóház Horti Zoltán vezetésével
19.00 – 20.00: szatmári táncok tanítása Bohus György és Redő Júlia vezetésével
20.00 – 24.00: Magyar táncház – változó zenekarokkal
Az énektanítást továbbra is fontosnak tartjuk:
- Redő Júlia tanít éneket az egyik szünetben
- az eddigiektől eltérően nem egy-egy tájegységgel foglalkozunk fél évig, hanem célul azt tűztük ki, hogy minél több egy-egy táncrendhez tartozó éneket ismerjenek meg a hozzánk látogatók, ezzel is növelve a tánc közben éneklők számát.
Zenekari beosztás:
szeptember 29. Blaskó Csaba és zenekar (konzis nap)
október 6. Üsztürü zenekar
október 15. Blaskó Csaba és zenekar (konzis nap)
október 20. FelVonó zenekar
október 27. Blaskó Csaba és zenekar (konzis nap)
Oktatók:
Halmos Kata – TF, testnevelő tanár (jelenleg szülési szabadságon van)
Redő Júlia – a Táncművészeti Főiskolán szerezte néptánc-pedagógusi diplomáját
Bohus György - a Magyar Állami Népi Együttes szólótáncosa
Horti Zoltán
Belépődíj:
500 Ft - Aprók tánca és Játszóház
700 Ft - Felnőtt táncház
Táncházunk a Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola Népzene Szak (Vác) hallgatóinak gyakorlóhelye.
Táncházunkat az NKA Népművészeti Kollégiuma támogatja
Aprók tánca
Aki ide belép, kösse föl a nadrágot, és igazítsa meg a szoknyát! Mert itt táncolunk, játszunk, mondókázunk, énekelünk és mesélünk, hogy az Aprók tánca az legyen, aminek lennie kell: mulatság, óvodás korúaknak és játszani szerető szüleiknek.
Redő Júlia
"Hét éves voltam, mikor a Sebő együttes táncházába kezdtem járni. Egyetlen kislányként tanultam a felnőttek között, a szüleimmel hétről hétre Timár Sándortól, "Mestitől". Láttam, ahogy a szüleim összeölelkeznek és táncolnak felszabadultan, bármi is volt hét közben. A táncházban a felnőttek befogadtak, együtt voltam abban a lelkesedésben, életörömben, amit a néptánc, az eredeti hagyományok felfedezése adott. A felismerés, az öröm, hogy micsoda személyes, és közösségi élmény mindez, szinte elektrosztatikusan vibrált a levegőben. Ebben felnőni életre szóló feltöltődés lett nekem.
Nem csoda, hogy számomra a néptánc jóval több, mint színpadi műfaj vagy hagyományápolás: életadó erő a kapcsolódáshoz önmagunk és mások felé. Ahhoz, hogy örömmel éljük meg a helyünket a világban. A lényege az elfogadás. Befogadása mindannak a tökéletességnek és tökéletlenségnek, egyediségnek és általánosságnak, amik vagyunk. Az örökösség és a pillanat megélése. Ezért aztán sokat tanultam természetes közegében a táncot. Erdélyi gyűjtő utakon falusi emberektől, róluk készült felvételekről, akiknek göröngyös élete, hangja, arcbőre, sokszor a föld melegségét, tapasztalatát árasztotta. Előadóművészként a Bartók Táncegyüttesben két évet táncoltam, de leginkább a stúdió munkákat szerettem: Téka zenekar kamara tánccsoport, Háromszék Állami Népi Együttes, ill. gyakran lépek fel szólistaként zenekarok mellett. A Táncművészeti Főiskola után és alatt tanítottam itthon és Európa sok más országban, ill. az USA-ban. Közben folyton kutatgattam, hogy megtaláljam a számomra igazan kifejező módot ennek az "élő világnak" a színpadi megjelenítésére.
Keresgélésemben különböző teljesség-centrikus szemléletekkel, technikákkal találkoztam, melyeknél szintén az együttlét, az ember harmóniája, a természettel, a mindenséggel való dinamikus egyensúlya a cél. Gyönyörködve ismertem rá a néphagyomány rítusaiban, a népművészetben: mesékben, táncban most már megragadható módon azokra a finom elemekre: szimbólumokra, gesztusokra, melyek éberen tarják a lelkünket és teret adnak kapcsolatteremtő erejének. Azt látom, hogy ami tudat alatt, és szinte észrevehetetlen természetességgel működött a szoros közösségek önellátó rendszerében, az tudatosítást és törődést kíván a mi "fogyasztói" társadalmunk rendszerében élve. Még akkor is, ha igyekszünk mindent pontosan úgy csinálni, ahogy azt működni láttuk. Hiszen eredmény centrikus légkörben, technikai bravúrrá, esztétikai elemek üres felsorolásává válhat a tánc, sematikus, naiv történetekké válhat a mese. Az épség kulcsa, ha össze tudjuk hangolni az érzékenységünket és eszünket, vagyis a szívünket, testünket és agyunkat. Ezt a kalandot járom a táncban, a tanításaim során, és persze az életemben." (Redő Júlia)
Halmos Kata
Zeneszerető családba születtem, 1976. november 9-én. Azóta énekelek és táncolok… Földrajz-testnevelés szakos diplomával is inkább táncra áll a lábam: igyekszem átadni a néptánc, a játék és az ének szeretetét kicsiknek és nagyoknak. Tényleg könnyű Katát táncba vinni…
Játszóház
1996 októberétől lett a szombati program fontos része a játszóház.
MAGOS ZENEKAR
A zenekar 2008. március végén alakult. Elsősorban Erdély (Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld) és a Kis-Magyarország (Szatmár, Dunántúl) területének dallamait játszuk.
Az eredeti hangzás megtartása mellett a népi kultúra zenei hagyományainak művelésével foglalkozunk. Előadásainkon hitelesen előadott népzenei összeállítások kerülnek nyilvánosságra, melyek során megfigyelhető - az adott tájegységen belül - az érintett falu zenészeinek a hatása is.
A városi táncházas közeg és a kortárs zenekarok szintén nagy mértékű befolyással bírnak egymás zenéire, így az asszimilálódás elkerülhetetlen. Ezt figyelembe véve – de újra és újra visszatérve az eredeti hangzáshoz - igyekszünk továbbfejleszteni zenénket. Ennek alapfeltétele zenei ismeretünk folyamatos bővítése és az így megszerzett tudás elmélyítése, ugyanakkor alkalmazkodnunk kell a jelen kor táncházas befolyásoltságához, valamint a külvilág hatásaihoz egyaránt.
Továbbörökítve alkalmazzuk az egymástól megszerzett ismereteket pedagógiai szinten is, ezzel is törekedve önálló zenei világunk kialakítására.
Gyakran járunk gyűjtőutakra Erdélybe, s az így elsajátított zenei élményeket igyekszünk beleépíteni muzsikánkba, majd megismertetni az adott tájegység zenei hagyományait a zenehallgatókkal. Fontosnak tartjuk, hogy megőrizzük és tovább szélesítsük a különböző vidékek zenei hangulatára történő rálátást, valamint az így szerzett ismeretekre alapozott alkotást és annak kibontakoztatását, ilyen módon is nyitva tartva a magyar népzene világát az érdeklődő közönség előtt.“
A zenekar tagjai:
Soós Csaba – hegedű,
Fekete Márton – brácsák,
Enyedi Ágnes – ének,
Enyedi Tamás – cimbalom,
Horváth Dávid – nagybőgő.
www.magoszenekar.eoldal.hu
Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola (Vác)
A Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola az egyik legszebb magyar barokk városban, Vácott működik. A kiváló váci karnagy, zeneszerző és orgonista nevét a 2004/2005-ös tanévtől viseli, előtte – 1988 óta – Váci Zeneművészeti Szakközépiskola néven működött. Az iskola alapítását több éves, sőt, évtizedes előkészítő munka előzte meg, amely elsősorban Cs. Nagy Tamás volt zeneiskolai igazgató nevéhez fűződik. Az intézményben az 1988/89-es tanévben indult meg a tanítás. Az iskola tanszakain valamennyi klasszikus zenei hangszer tanulható, ezen kívül szolfézs-zeneelmélet, magánének, régizene, jazz, egyházzene és népzene szakokon folyik oktatás. Az intézmény épülete Vác belvárosában, a Kossuth téren áll; hangversenyteremként többek között a szomszédos zeneiskola 220 férőhelyes koncerttermét is használja. Számos különlegességgel büszkélkedhet, mint például az ország két FAZIOLI hangversenyzongorájának egyikével, valamint egy kiváló csembalóval, amelyet Peter Sefl cseh mester készített. Az iskola viszonylag kis (110-120 fős) létszámú közösség, s számos szakmai eredménnyel, versenygyőzelemmel büszkélkedhet. A diákok 80-90%-a nyer felvételt valamely felsőoktatási intézménybe. Habár az iskola alapítása óta sok hasonló tanintézmény létesült az országban, a Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola ennek a kihívásnak pontos célkitűzésekkel, színvonalas oktatással meg tud felelni. 2600 Vác, Kossuth tér 3. Tel.: (27) 317-180
(Forrás: www.fidelio.hu)
A Népzene tanszak tanárai:
- népi hegedű
Blaskó Csaba
Salamon Beáta
- népi brácsa
Bobár Zoltán
- népi bőgő, cselló, ütőgardon
Bobár Zoltán
- tekerő
Eredics Gábor
- népi furulya, duda
Juhász Zoltán
- cimbalom
Balogh Kálmán
- népi ének
Agod Alíz
Czidráné Bodza Klára
Pál Eszter
- népi klarinét, tárogató
Blaskó Csaba
- tambura, koboz
Eredics Gábor
ÜSZTÜRÜ EGYÜTTES
Tagjai: Moldovan Horváth István prímás, Szász József brácsás, Major Levente prímás, Szász Lörinc bőgős
Üsztürünek nevezik SzékeIyföldon azt a föIdbe szúrt ágaskarót, melyre a szárítandó szénát, gabonát rárakják.
Az ÜSZTÜRÜ együttes 1992 májusában alakult Kolozsváron. Alapítói a kolozsvári Major Levente prímás (1973) és Könczei Csongor brácsás (1974), valamint a korondi Szász József brácsás (1970) és Szász Lőrinc bőgős (1968) testvérek. A népzene alapjait a Brassai Sámuel Gimnázium ,,Bogancs" néptánccsoportjának zenei kiséreteként sajátították el (ahol utóbb Könczei Csongor a tánckar vezeteset választva kivalt a zenekarból). A gimnázium elvégeztével Major Levente és Könczei Csongor néprajz szakon, a Szász testvérek a Műegyetemen diplomaztak.
Még egyetemi hallgatókként 1992-ben a sepsiszentgyörgyi Háromszék Állami Népi Együtteshez szerződtek Könczei Árpád akkori művészeti vezető hívására. Itt csatiakozott hozzajuk a marosvásárhelyi Moldovan Horváth István prímás (1962) valamint a székelykeresztúri Demeter Erika énekes-táncos (1971). A Háromszék Együttes kísérő zenekaraként az ,,Apam tanca" és az ,,A menyasszony szép virág" cimű produkciókban nemcsak szakmai rutinjukat, hanem erdélyi hírnevüket is mega lapozták. Az említett együttesek kíséretén kívül az ÜSZTÜRÜ rendszeresen muzsikál táncházakban néptánctaborokban és különböző rendezvényeken, fellépéseken Európa számos országában.
Annak ellenére, hogy a népzene és néptánc művelői és ha gyományőrzői egyre kevesebben vannak, Erdélyben még a húszadik század végén is aránylag gazdag népzene és néptánchagyomany el. Ezért természetes, hogy ez a zenekar kiemelten foglalkozik Erdély és elsősorban Közép-Erdély vonós hangszeres zenéjével: Szék, Kalotaszeg, Mezőség, Küküllömente Székelyföld. Mivel az autentikus népzene hiteles tolmácsolására törekednek, nélkülözhetetlen a személyes kapcso1at az erdélyi zenészek és az ÜSZTÜRÜ zenészei között. A falujárás a gyűtések egyben tanulmanyutak is, így kiváló mestereik voltak: sajnos mar csak hangfelvételről a széki Ádám lstván ,,Icsán" és a mérai öreg ,,Arus", illetve a virtuóz Fodor Sandor ,,Netti", a hires palatkai Kodobáek és szászcsávási zenészek, Jámbor István ,,Dumnezu" és Mezei Ferenc ,,Csángáló".
Az ÜSZTÜRÜ ars poeticáját saját maguk fogalmazták meg leghívebben: Pályafutásunk során gyakran találkoztunk olyan erdélyi adatközlőkkel, akiknek köszönhetően egyre jobban elmélyült bennünk a népi kultúra iránti tisztelet, szeretet, melynek következtében egyre nagyobb késztetést éreztünk arra, hogy lakhelyükön, eredeti környezetben is találkozzunk ezekkel az emberekkel gazdagodjunk életszemléletükkel is. Megszerzett élményeink olyan gondolatokat, érzelmeket, hangulatokat ébresztettek bennünk, amelyeket hangszereinkkel szeretnénk kifejezésre juttatni.
Forrás: www.xyd65.dial.pipex.com/tanc/uszturu.shtml
